A Kecskeméti Református Kollégium építésének kigondolója, szervezője és építtetője

Mészáros János református lelkész

1848. dec. 27-én született Alcsúton. Szülei Mészáros Károly lelkész és Vállaji Sipos Julianna. Mészáros János ősei több generáción keresztül papi hivatalt viseltek.

Tanulmányait Pápán kezdte. Az érettségi vizsga letétele után Kecskemétre került a III. bölcseleti osztályra, amely előkészítője volt a jogi és theológiai tanulmányoknak. Innen 1867-ben a budapesti Theológiai Akadémiára ment, ahol akkor Török Pál körül összegyűlt kiváló professzoroktól nemcsak alapos theológiai ismereteket nyert, hanem általános műveltségét is – főleg pedagógiai irányú – szerencsésen egészítette ki.

Török Pál püspök 1870-ben a theológiai tanulmányait kiváló sikerrel végzett ifjút azonnal segédlelkésszé nevezte ki. Pár hónap múlva azonban a kunszentmiklósi egyház megkeresésére készségesen átengedte a tudós ifjút az ottani gimnázium tanárául.

Mészáros János Kunszentmiklóson töltött évei gyakorlati iskolája és előkészítője is volt a későbbi kecskeméti iskolakormányzó készségének, pedagógiai jártasságának, tapintatának.

1874 őszén a cecei egyház meghívására cserélte fel a tanári pályát a lelkészivel. Az ott töltött 15 év alatt egyháza szellemi és anyagi ügyeinek hűséges gondozása révén 1884-ben a Tolnai Református Egyházmegye főjegyzőjévé, majd a Dunamelléki Református Egyházkerület tanácsbírájává választották.

1889-ben a Kecskeméti Református Egyházközség lelkészt keresett. Baksay Sándort hívták meg, aki a meghívást nem fogadta el, de ajánlotta sógorát, akit a kecskemétiek még diákkorából ismertek.

Mészáros János lelkészi hivatalát 1889. szeptember 8-án foglalta el. Törhetetlen energiája, igazságérzete, bámulatos memóriája, emberismerete szavának, s ítéletmondásának komoly súlyt biztosítottak.

Céljai kitűzésében, tervei megvalósításában gyakran kellett személyi és tárgyi nehézségekkel, anyagi akadályokkal megküzdenie.

Írásai, cikkei a Kecskeméti Nagy Képes Naptárban és a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban jelentek meg.

Sikereit tények és intézmények hirdetik. Legmaradandóbbak az épülő pusztai templomok, paplakok az 1900-as évek elején, s a Kollégium épülete, mely napjainkban fennállásának 100. évfordulóját ünnepli.

Mészáros János azonban nemcsak „építője”, hanem újjászervezője is volt a Kecskeméti Református Főgimnáziumnak. Az iskola értesítői a tanúi annak, hogyan szervezett a Thun-korszak elmaradott 10 tanerős gimnáziumából – államsegély igénybevételével – 15 tanerős versenyképes főgimnáziumot. Iparkodott szakképzett fiatalokat választatni a tanári karba,  s a tanári munka megbecsülésével az  őket megillető javadalmakhoz juttatni őket.

Munkájának eredményeként messze földről sereglettek ide tanulók.

Rendtartó, de méltányos vezető volt. A közérdek iránti őszinte jóakaratához és szándékai nemességéhez a kétségnek még csak árnyéka sem férhetett.

Váratlan halálát így örökítette meg az anyakönyvünk:

„1916. június 10. Mészáros János ref. lelkész 67 éves 6 hónapos korában meghalt. A halál oka agyhűdés. Temették június 13-án a református temetőben:

Takács József ceglédi lelkész, Patonay Dezső nagykőrösi lelkész, Kovács Zoltán s. lelkész.

A kecskeméti református egyháznak 27 éven át ékesen szóló bölcs prédikátora, a nemes szívű emberbarát, a prófétalelkű vezér, a nagy szervező, az iskolák igaz barátja és támogató oszlopa, a szegények, nyomorultak, árvák és özvegye ügyének hű pártfogója, gyülekezete kicsinyeinek és nagyjainak ismerője, családjának is példás életű, szerető és szeretett feje, zsinati és konventi tag, a

Dunamelléki Egyházkerület és a Kecskeméti Egyházmegye, ítéleteiben bölcs tanácsbírája elköltözött az élők sorából, s elment az egész földnek útján!

Add meg Uram neki a híveknek ígértetett jutalmat: az életnek koronáját!

Áldott volt működése, áldott lesz emlékezete is e szent gyülekezetben!”

 Petrányi Lajosné