A Kárpát-medencében élő magyar református gyermekek VII. tábora

7SZERETET7 (2009. augusztus 3.-9. Emmaus)

A tábor szervezői:

Bárdos Péterné Edit

Hodánics Tamás

Pál Ferenc

Pálné Lencsés Szilvia

Terényi-Kelemen Éva

Vass-Eysen Ábel

Négy éve, hogy Isten kegyelméből és tervei szerint készíthetjük elő a Szeretet-heteket. Sorrendben a VII. hetet, az alaptábort, Emmausban tartottuk 2009. augusztus 3. és 9. között. Az idén a vendégcsoportok Kárpátaljáról (7+1fő vezető), Vajdaságból (6+2 fő vezető), Pártiumból (8+1 fő vezető), és Erdélyből 7+1 fő vezetővel érkeztek. A vendégfogadó kecskeméti gyermekek 29-en csatlakoztak a csapathoz, így a szervező-táborvezetőkkel (3 fő) 65 lelkes táborozó volt együtt ige-közelben a konferenciaházban.

A tábornyitást követően az ismerkedő esten gyorsan oldódtak a gyerekek, az önfeledt mosolyokból ítélve érezték: jó helyen vannak.

Délelőttönként a SZERETET-FOGLALKOZÁSOKAT a maga élvezetes módján Hodánics Tamás lelkipásztor tartotte. Ezek pedig az Istenszeretet, Testvérszeretet, Természetszeretet, Hazaszeretet és Egyházszeretet témáiban előadás, vetítés, majd csoportbeszélgetés formájában töltötték ki lelkünket.

Délutánonként változatos, gazdag programunk volt: rögtön a hét elején elkészültek a szeretet tarisznyák, amibe azután a hét folyamán gyömöszöltük az ajándékokat, Isten ajándékait és az emlékeinket. Lovász Ibolya népművésszel csuhéangyalkát készítettünk, olyan sokat, hogy ezzel leptük meg további vendégelőadóinkat és vendéglátóinkat. Az angyalkák között voltak szépek, és voltak olyan különösek, de akik kapták, a legdrágább ajándékként vitték magukkal.

Nagy sikert aratott a sportdélután, amit hagyományosan Szakálasné Elek Sarolta vezényel le biztos kézzel hangos szurkolás és sok-sok nevetés közepette. Ezzel párhuzamosan pedig a Kecskeméti Református Nőszövetség tagjai: Évike, Sz. Marika, és S.-né Marika „édes feladatot” teljesítettek osztatlan sikerrel - a kiskukta csoport szeretet-süteményt készített.

Az „eredményt” közösen fogyasztottuk el a táborunkat támogató gyülekezetünk tagjaival, akik kilátogattak a vendégek bemutatkozó műsorára.

A csütörtöki napot kirándulással töltöttük. Szabó Gábor tb. esperes úr fogadta a csapatot templomunkban. A kijáratnál meglepetés várt bennünket: Bárdosné Edit, aki az idén csak a háttérből segítette munkánkat (azóta megszületett Levente fia – Isten áldja!) és Vargáné Judit nagy kosárból kínálták a finom falatokat.

A nap folyamán vendégek voltunk a Kecskeméti Katona József Könyvtárban, ahol megmozgattuk agytekervényeinket és nevetőizmainkat egyaránt. Harangjáték után megnéztük a Városháza dísztermét, az első hívó szóra pattantunk bele a polgármester székébe, majd az ízletes konviktusi ebéd után a Szórakaténusz Játékmúzeumban játszottunk és kézműveskedtünk. Onnan pedig siettünk felüdülni, uszoda és fagyizó tette elviselhetőbbé a nagy hőséget.

Nagy élvezet minden évben a történelmi játszóház, és az azt követő történelem óra a szabadban: az íjászkodás Telekes Tamás tanár úrral. Stílusosan puszta pörköltet fogyasztottunk az udvaron felállított padok mellett, amit Pál Ferenc lelkész és neje Pálné Szilvi néni főztek nekünk. A Kálvin-vetélkedő után került sor a tábortűzre. Ének és morzsaszedegetés… és ekkor elszorultak a szívek: Már vége is a hétnek, hiszen még csak most jöttünk bele… valamelyik este még szégyenlősen ücsörögtünk a bábelőadáson, majd egy óriásit buliztunk a Csörömpölők együttessel, amikor fergeteges táncházzá alakult az előadóterem, hohó!!! És még a sport versenyeket is be kell fejezni!

Igen, nap mint nap zajlottak a megmérettetések, és szombaton eredményhirdetés után mindenki elmajszolhatta nyereményét.

Ebéd után a kecskeméti gyülekezet tagjai érkeztek a gyerekek elé, ugyanis az estét vendégeink helybéli családoknál töltötték. A fogadó gyerekek egymás szavába vágva mutatták be a kiválasztott vendéget szüleiknek. Majd lassan elcsendesedett a ház. Csak a vezetők maradtak kint a vén diófa alatt értékelni, és hálát adni. Hálát adni Istennek, hogy balesetmentes és áldásokkal teli hét van mögöttük és énekkel dicsérni az Urat.

Köszönet és hála, hogy Isten kegyelméből megtapasztaltuk azt a sok szeretetet, amit kaptunk.

A csoport ezt vasárnap egy beszámolóval és énekkel a Hálaadó Istentiszteleten is megtette. Ezt követően még megtekintettük a Ráday Múzeumot, valamint útba ejtettünk még néhány nevezetességet a városközpontban. Így érkeztünk meg a Konviktusba, a búcsúebédre.

Határon túli vendégeink délután indultak haza.

Képek megtekinthetők a galériában

A szervezők nevében:

Terényi-Kelemen Éva