• Decrease font size
  • Reset font size to default
  • Increase font size

A képek megtekintéséhez az Adobe Flash Player letöltése szükséges.
Cache Directory Unwriteable
Cache Directory Unwriteable

Útravaló

Ige: Filippi 2,14k

"Zúgolódás és vonakodás nélkül tegyetek mindent, hogy feddhetetlenek és romlatlanok legyetek, Isten hibátlan gyermekei az elfordult és elfajult nemzedékben, akik között ragyogtok, mint csillagok a világban, ha az élet igéjére figyeltek."

Online Biblia


Dr. Tőkéczki László ünnepi beszéde

Kedves testvérek!

Nagyon megtisztelő, főleg egy történésznek megtisztelő, hogyha egy ilyen régi építményben kezdhet el gondolkodni arról, amelyre felkértek, hogy a magyar reformátusság, a magyar protestantizmus és a templom, a templomok viszonyáról beszéljünk. Bevallom őszintén, hogy ritkán foglalkozik az ember, hogy ha csak nem témája ilyen kérdésekkel, aztán mióta megkaptam a felhívást, azóta többször végiggondoltam, mit is lehet elmondani, és aztán arra jutottam, hogy nem kezdek el általánosában beszélni, hiszen a keresztyénség és a templom viszonya Jézus Krisztus óta nagyon sajátos összefüggéseket mutat, és ebben nagy általánosságok vannak, a kultuszközpontja a templom, és aztán hogy a kultusz központja ez a templom, legyen díszes, legyen kifejező, fejezzen ki minket is, és itt már közeledünk ahhoz is amiről  szeretnék beszélni, és aztán ahogy az egyház hatalommá lett, és nem elsődlegesen a lelkek tették az egyházat hatalommá, és a templomot templommá, hanem egy kicsit a világi hatalomhoz tartozóvá lett a templom, úgy nagyon sokszor kiszorult belőle az ember, és kiszorult belőle a hívő lélek.

Az egyháztörténetnek ezek közismert dolgai, nem szeretnék belemenni, annál is inkább mert végső soron az Úristen tudja megítélni a mi lelkünket, valamennyiünkét, elődeinkét, az hogy milyen viszony volt egy gyülekezet és az adott Isten háza között az adott társadalom és az adott keresztyén közösség között. Azonban azt látni kell, hogy amikor őseink bejöttek ide a Kárpát-medencébe, most inkább ne menjünk bele a ma divatos, mindenféle zavaros vitákba, hogy hányszor, és hogy,és kik és miképpen, a lényeg az hogy ideérkeztek elődeink találkozván a keresztyénséggel abba sem menjünk bele, mert ezt is vitatják, hogy hogyan, miképp, a lényeg találkozott a magyarság a keresztyénséggel, és nem véletlen az, a letelepedésnek egyik legfontosabb mozzanata az lett, amit István királyunk elrendelt, hogy minden 10 falu építsen templomot, és a későbbiekben a templomhoz hozzárendelték a temetőt is, hogy az emberek letelepedjenek, kötődjenek. Nagyon fontos dolog ez, mert tulajdonképpen a későbbiekben is valószínűleg a magyar megmaradásnak egyik nagyon fontos mozzanata volt, hogy a megépült templomokhoz ragaszkodtak a hívek. Főleg egyszerűen azért mert a Kárpát-medence nem mindegyik területe egyformán alkalmas főleg díszes és tartós templomok építésére.

Az Alföld például a török hódítás óta ilyen, nincs kő, nincs szilárd anyag, nincsenek erdők amiből téglát lehetne építeni és az hogy az Alföldön születik egy ilyen fantasztikus templom akkor az igehirdetésben hallottakon túl, tehát hogy miből születik, hitből, s adakozni akarásból, de azért ez technikai kérdés is. Azt szoktam mondani a hallgatóimnak hogy gondoljuk el, hogy 150-200 km-ről kellett hozni a szilárd építő anyagot vagy valami másból kellett felépíteni, és igazából az Alföld templomai mindig azt jelzik, hogy a hívő lélek tényleg nem takarékoskodó. Sem pénzzel, sem fizikai erővel, sem mással. A magyarságnak volt egy nagy sajátossága, kezdeti történelmének a sikerességében gazdag nép voltunk, aztán úgy alakult a sorsa a magyarságnak, hogy rosszabb idők jöttek. S a templom építésre nemcsak szilárd anyagok hiányoztak, hanem az élet biztonsága, sőt mindannak a keretrendszere, amiből tartós templomok születtek. A Csanádi vers utalt erre. Azt láttuk, hogy a reformáció egyszerűen a magyar nép körében sok mindent felszabadított nem olyan régen Réva mellett egy 100 éves református templom évfordulójára hívtak meg előadást tartani helytörténeti céllal és előzetesen készülve végignéztem, hogy azon a területen igen keserves ellenreformációs idők voltak, de hol maradtak meg a gyülekezetek zavartalanul. Az az érdekes nem is gondoltam soha erre,  pedig elég sok mindent olvastam az egyháztörténetből, ott maradtak meg, ahol korábban nem volt templom és a reformátusok építettek templomot, és érdekes módon ezt a jogilag tiszta helyzetet tiszteletben tartotta az ellenreformációs hatalom is. Azon a vidéken kilenc faluban korábban nem volt templom, a reformátusok építettek és egyedül ennek a kilenc falunak volt zavartalan vallásgyakorlata. Nagyon érdekes dolog ez, utal arra, hogy itt ugye a templom körül nagyon sokszor politikai, teológiai és egyéb viták vannak, de a lényeg, a lényeg mégis az, hogy a közösségek valamiképpen képesek idézőjelben saját akaratukból is mintegy újrakezdve építkezni, akkor lehet, hogy ez egy nagy tartósságnak a következménye lesz. Tanítványaimnak – most ugye Kálvin év van – néha beszélgetünk ilyen kérdésekről is amikor az adott témakör megengedi, s azt szokták mondani, hogy hiszen a reformátusok a templomra nem túl sokat költenek, hiszen hát ugye le lehet meszelni bár mit. S akkor azt szoktam mondani, hogy nagy tévedés, igazából a templom persze véleményem szerint és az a Kálvini felfogással meg a protestáns felfogással egyezik, a templom az nem a világi esztétikának a színtere. Tessék megnézni, miközben Hollandiában  református templomok épültek többnyire meszelősen, mert betiltották a képeket, aközben a német-alföldi festészet virágzik. A reformátusság nem esztétika ellenes, hanem elválasztja a dolgokat aszerint, hogy mi hová tartozik. De nem is ez a fontos, hanem önmagában utóbb amikor gondolkodtam, hogy lehet-e egy nagyon speciális vonását kiemelni, a magyar reformátusság és templomai viszonyának, akkor azon túl, hogy a szegénységben kellett nagyon sokszor, nagyon sok tűz után, nagyon sok vihar után, háborús pusztítás után mindig újra építeni a templomot, de volt valami ami a legjobban kifejezi, hogy a református magyar nép hogy viszonyul a templomához és tessék megnézni, hogy igazából ezek a festett kazettás templomok az egyszerű népi építészet összefüggéseiben mutatják meg, hogy a nép nagyon fontosnak tartotta, hogy ő hol van. Nagyon fontos dolog.

A másik, amelyet már a XX. századtól megnövekedő városokban polgári építészet fog megteremteni, s ezt szintén szoktam a hallgatóimnak mondani, hogy bocsánat könnyű gazdagságból könnyű szépségből templomot építeni. Az igazi templom építési művészet azonban amikor kevés eszközből kell esztétikumot, kevés eszközből kell szépséget teremteni. Kevés eszközből dicsérni az Úristent. És a magyarországi református templomok jelentős része még akkor is ilyen, hogyha persze magukon viselik azt, hogy az ország elmúlt 600 éve sajnos nem a gazdagságnak az időszaka volt. És én úgy gondolom, hogy a templom ebből a szempontból egy kicsit a mindig közösséget szimbolizálta, gyerekkoromban emlékszem, pedig az már a Rákosi korszakban volt, és jómódú nagyapámat kulákként már kiszorították mindenhonnan, az ő kapujában még azért megbeszélték, hogy a templom tetején ha meglazult két cserép akkor valakinek el kellene oda menni, stb. Kicsi dolog, de tulajdonképpen a legtöbbet jelenti. És amikor azt nézzük, hogy a polgári templomépítészetben eltérően ettől a régi templomtól akár Budapesten vagy a nagyvárosokban mit észlelünk a templom építészetben, akkor azt látjuk, hogy a kevésből Magyarországon a XX. századnak főleg a második harmadik évtizedétől kezdődően hihetetlen szépségek születtek, és ezek azt mutatják, hogy a hívő nép szerette a templomát és valamit máig lehet észlelni főleg a falvakban, tényleg megint saját tapasztalatom, főleg amikor a templom megújításáról, megszépítéséről van szó, akkor azok is adakoznak akiknek már semmi közük az Úristenhez, sőt tulajdonképpen a templomhoz sem. Valahogy őket is kifejezi ez a dolog. Én úgy gondolom, hogy ha ezeket a dolgokat összegezzük, egy valami látszik, az látszik, hogy a templom akkor is fontos, mert közösség építő intézmény lehet, azért használom ezt a feltételességet, illetve lehetőséget, mert a XXI. század elején sajnos ez lehetőség. És tulajdonképpen templomaink annak a központjai, hogy a magyarság esetleg újra felfedezi saját magát, felfedezi elődeinek azt a fajta áldozatkészségét, amivel önmagukat is megmentették. Ez nagyon fontos dolog kérem, mert ezt az országot és ezt a népet senki nem fogja az Úristenen kívül megmenteni csak saját maga. Saját maga pedig csak akkor tudja megmenteni, hogyha vannak gyökerei, ha van mire támaszkodnia, hogyha tud emlékeznie elődeinek, akiket esetleg már elfelejtett, sajnos már nemhogy a 325 évvel ezelőttieket elfelejtették a fiatalok nagyobbrészt, sajnos már adott esetben a nagyszülőket is elfelejtették és már nem az unokák, hanem a fia. Elfelejtették a megtiport nagyszülőket elfelejtették a szerencsétlenné tett magyarságot, és egyszerűen beálltak egy olyan templomi, amely az igehirdetésbe volt benne, amely a szupermarketeknek és az egyebeknek az új templomát jelenti. Én úgy gondolom, hogy ha egy picit komolyan vesszük saját magunkat és csak azokra hivatkozzunk és csak azokról beszéljünk akik erre még hajlamosak. Akkor tulajdonképpen valahogy a megújulásnak a templomokból kell kiindulnia. Egyszerűen mert nincs más.

Nagyon fontos dolog az, hogy templomban nem utópiáról beszélnek, emlékezzenek csak arra az idősebbek, hogy mit tanítottak nekünk az iskolában. A keresztyénség az idealisztikus filozófia. S most ezt időnként a fejemre olvassák, meg szoktam kérdezni, a kereszténység idealisztikus? A keresztyénség hízeleg az embereknek amikor azt mondta, bűnösök vagytok, gyarlók vagytok, eredendően esendők vagytok? Ez a hízelkedés, ez az idealizmus? Nem kérem, ez a realizmus. S most sok Kálvin előadást is tartottam, és legutóbb egy nagyon vegyes közönség előtt próbáltam elmondani, nagyobbrészt katolikus hallgatóságnak, mi is igazából Kálvinnak a jelentősége, az igemegértés jelentősége, mert ugye nekünk őt úgy állították be, az egész reformációt, hogy az nem más minta polgárságnak a feudalizmus ellen vallásos mezben végrehajtott forradalma, de azért megdicsérték, hogy sok olyan gondolata van ami vezet a polgári demokrácia felé, stb. És akkor mondtam, hogy kedves hallgatóim egy probléma van, Kálvin soha nem volt politikus abban az értelemben, hogy programot készített volna, egyáltalán hogy felvázolta volna, milyen egy igazából jó emberi társadalom. Viszont, ezért hogy éppen ehhez akartam kapcsolni, idealizmus és nem idealizmus, honnan fedezte fel Kálvin, akitől az angol puritánok megtanulják, ezt az angol puritánok és a dicsőséges angol polgári forradalomtól Montesquieu átveszi és megfogalmazza a politikai hatalommegosztás elvét. Ez az amit a demokráciában soha nem támadtak, mert ez realitás. És tudják honnan származik ez? Kálvin azt mondja, hogy az ember természete annyira megromlott, hogy nem szabad a politikai hatalmat centralizálni, mert az gonoszságot, zsarnokságot szül. Ellenben ha a politikai hatalmat megosztjuk, akkor az emberi gonoszságok egymást fogják egyensúlyban tartani. Innen származik tulajdonképpen a politikai hatalommegosztásnak az elve. Nem véletlenül ugye történészként itt már hallhattunk egy érdekes és nagyon fontos igehirdetést, de történészként én mindig arra törekszem, hogy összekapcsolódjon a Szentírásnak az üzenete és a történelmi tapasztalat. Arról szól, hogy a Szentírás az nem valamiféle gettólétnek, a templomba bezártságnak valamiféle régies ideológiája. Hanem a Szentírás és az a történelem amely visszaigazolja a tapasztalatokban önmagát, és a templomokból kijátszhatóvá teszi tu. az emberi életnek az értékes, jó mozzanatait, az átadandó mindig a fiataloknak és lehet, és ezt csak azért hirdetem, főleg mert itt vannak sokan diákok és pedagógusok, mert lehet elmondja a pedagógus egy vagy három hétig, hogy mi a jó, és azt látja a hatodik héten is, hogy semmi haszna nincs. S akkor elkeseredik és azt mondja, hogy nincs értelme.

De lehet ugyan ezt elmondani egy lelkészről. Csak kérem a vizsga, az húsz év múlva következik be. Akkor derül ki, hogy az a mag milyen terepre, milyen közegbe esett, és hogy mi fogant meg belőle. Ha mi egy kicsit távlatosan gondolkodnánk és a nyomorúságaink között nem veszítenénk el a távlatot, ahogy az elődök ezzel a templomépítéssel sem veszítették el a távlatot, hiszen már 325 éve van ez a templom, de hogy értsük, hogy ez nemcsak a templomra vonatkozik, éppen tegnap egy szemináriumon mondtam a hallgatóknak, hogy melyik helyesebb, minél régebbi a dolog annál jobb, mennél újabb a dolog, annál jobb. Azt mondták, hogy egyik sem jó. Mondtam, hogy ne hülyéskedjenek. Az első a jó, mert ami régi és megmaradt, az nagyon értékes tud lenni. Az újról akkor lehet értékértelemben beszélni, amikor majd sokára még mindig megmarad. Ez olyasfajta kérdés, amelyhez az emberi élet egy kicsit rövid. Más oldalról meg azt szoktam mondani, nézzék velünk szemben most építenek egy házat, a mi házunk 1926-ban épült 58 cm vastag külső falakkal. Másikat nézem, hogy milyen a fal, hát 15-20 cm, de belülről üreges tégla, arra még megy a vakolat és aztán ha valaki rosszul üt bele egy szöget az egésznek egész nehéz helyzete lesz. A hallgatók azt mondták, hogy ebbe van valami, tehát mégis az új, az a miénk, s akkor mondtam, hogy látjátok, itt kezdődik a probléma; az új lehet, hogy a maguké, de ha nincsen gyökerük, teljesen mindegy, hogy a maguké vagy másoké. Az egésznek vége. A református templom ugyan úgy, mint bármelyik keresztyén templom, azt a gyökeret jelentette az elődöknek, amiért megmaradtak és én örülnék, hogyha valamennyien így gondolkodnánk erről.

Köszönöm.

Dr. Tőkéczki László:
 

 

"Erős torony az Úr neve, oda fut az igaz, és védelmet talál."

/Példabeszédek 18,10/

A Kecskeméti Református Kollégiumi Alapítvány közhasznúsági jelentése a 2016. évről

A Kecskeméti Református Kollégiumi Alapítvány közhasznúsági jelentése a 2015. évről

A Kecskeméti Református Kollégiumi Alapítvány közhasznúsági jelentése a 2014. évről

Lelkigondozás

SKYPE: lelkigondozas1
Telefon : 06-1-201-0011

TIOP-1.1.1-07

"Informatikai infrastruktúra fejlesztése a Kecskeméti Református Egyházközség iskoláiban"

"A Kecskeméti Református Egyházközség új informatikai eszközei már a gyakorlatban is bizonyítottak"

BCMath lib not installed. RSA encryption unavailable