There are no translations available.
Amikor a februári, budapesti rendezvényre készítettük a Kálvin-plakátokat, egy derűs Kálvin arcot talált egyik fiatal munkatársunk – ez éppen azt a pillanatot örökítette meg, amikor a nehéz sorsú, sokat fáradó reformátor valami olyat láthatott meg, ami felragyogtatta benne a reménységet. 1536-ban, Genf címerében a következő jelmondat olvasható: POST TENEBRAS (SPERO) LUCEM – „Sötétség után reméljük a világosságot”.
1561-ben, Kálvin munkássága idején a város megváltoztatta a címer szövegét: POST TENEBRAS LUX – SÖTÉTSÉG UTÁN VILÁGOSSÁG, azaz a reménység hitvallássá lett, s azután a reformáció kiteljesedésének idején hozzánk is eljuthatott.
Így lett a reménység napjává ez a nap itt Kecskeméten is, amikor mindannyian megerősödtünk abban, hogy Istennek jó terve van református egyházunkkal, s feladatot bíz rá – iskolákat (veteményeskerteket), szolgálatot a városért, a világosság hordozását, felmutatását, s ezzel a reménység bátorítását minden helyen, ahol csak él és munkálkodik
Isten Lelkének erejével.
Nagy készülődés előzte meg a KÁLVIN EGY NAPJA rendezvényt Kecskeméten, mely már Budapesten is jó visszhangot talált. A megyei jogú város 20 évvel ezelőtt minden ifjúsági szolgálatban nagyot lépett előre – elindította a Református Gimnáziumot, de elindította a gyülekezeti ifjúsági munkát is, mert 1990 Virágvasárnapján megrendezte - hosszú évek kihagyása után - az ORSZÁGOS VIRÁGVASÁRNAPI TALÁLKOZÓT, melyre sok fiatal gyűlt akkor össze. Erről is megemlékeztünk most, 2010. március 27-én, szombaton.
Hány és hány ember munkája, s öröme bontakozott ki ezen a napon! Hiszen a kecskeméti gimnazisták egy csoportja nem csupán a délelőtti nagy színházi eseményen vette ki a részét a feladatokból, hanem ott volt egészen estig az IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓN is, s részt vett a közösségépítésben.
Gyülekezeti csoportok készültek, hogy a SÜTEMÉNYES KERT finomságokkal teljen meg…
Ifjak készülődtek, hogy a NÉGY ÉRZÉK SZÍNHÁZ minden részlete megélhető legyen a fiatalok számára (egy dunavecsei és egy kecskeméti csoport)…
Szerveződött a szolgálók csapata (lelkészek és ifisek), akik az utcai nyilak felrajzolásától a vezető „útlevél” elkészítéséig mind-mind a kecskeméti ifjúsági közösségek tagjaiként vállalták a háttérmunkát.
Voltak, akik téglát hoztak a KÁLVIN KERTJÉNEK berendezéséhez, voltak, akik virágokat válogattak, voltak, akik a kiállításokat rendezték, Kálvin-bögrét, Kálvin-csokit készíttettek. Szendvicskrémet kevertek (hogy az milyen finom volt!), ízletes teát készítettek, gyermekmegőrzést vállaltak! A képek tanúsítják, hogy milyen kedves, barátságos „kert” lett az Ókollégium helyszínén. Milyen különös csoda, ahogy az évezredek során kikristályosodott csillogó kövek bizonyságot tesznek Isten hatalmas formáló munkájáról, s ahogy az egyház „egyszerű művészete” Isten dicsőségéről tesz bizonyságot egy kehely megformálásában…
S a fiatalok jöttek az egész kerületből – 7 megye ifjai képviseltették magukat (45 gyülekezet), s a megyei ifjúsági referensek mindent megtettek, hogy autóval, busszal, de mindenki ideérhessen időben a rendezvényre. Háromszáz fiatal fordult meg ezen a napon az öt helyszín valamelyikén!
Kálvin János 5 órakor kelt – s most is voltak, akik vállalták ezt – s bizony mire Kovácshidára (Baranya megye) elértek, lehetett már este 10 óra is - s Kálvin János akkor tért nyugovóra…
A református templomnál minden csapat fényképezkedett, hogy együtt felkerülhessenek a nagy KÁLVIN MOZAIK részeként a templomi közös képre – hiszen együtt vagyunk Krisztus teste, az egyház.
Az Újkollégium színes üvegablakai mindenki számára mély üzeneteket hordoztak – volt olyan lelkipásztor, aki azt mondta, hogy már csak ezért is érdemes volt eljönni, hogy elolvassa a 104. zsoltár 16-27 verseit a PELIKÁN képe alatt, mert végre hitvallásos értelmezést olvasott arról, hogy miért is ez a jelképe a protestánsoknak…
Finom ebédet ehettünk a Konviktusban, s minden munkatárs mosolygósan fogadta a fiatalokat! Jó látni minden arcon a derűt, mert ez épít mindnyájunkat!
A Tóth Endre teremben a fiatalok megrendültek a nagy reformátor életének eseményein, ahogy a diaporáma Kálvin-hangja, s a francia forrásból lefordított levélrészletek szép képekkel erősítve összefoglalták a születéstől halálig Kálvin János nőknek szóló üzeneteit. Délután pedig a Kálvin-kvíz nagy csapatversenyeket hozott össze, az egész napos rendezvénysorozatot mintegy összefoglalva.
A Pálma Hotel két „reggeliző” terme is rendelkezésünkre állt, s itt délelőtt az egyik teremben jó beszélgetés szerveződött a reformátor gondolatairól, a másik teremben pedig CSODAPATIKA nyitott meg (a ceglédi ifi szolgálatával). Délután eljöttek a KIMM munkatársával olyan fiatalok (Ráckeresztúrról), akik bizonyságot tettek arról, hogyan találta meg őket Isten kegyelme a drogok által legyőzött fogságukban.
S ki tudná összefoglalni, elmesélni mindazt, amit ki-ki átélhetett – mindenesetre a záró koncert után – melyet a gyáli mondGYÁLdást zenekar és lelkipásztoruk evangélizációja zárt elhatároztuk, hogy a „zöld szalagot” viselni fogjuk Húsvétig, s minden este imádkozunk az ifjúságért, gyülekezeteinkért, egyházunk szolgálatáért, nemzetünkért, hogy az evangélium jó hírét mindenki megismerhesse, s neve ott legyen az Élet könyvében.
SOLI DEO GLORIA!
Köszönet mindenkinek, aki fáradt érte, imádkozott érte!
Folytatása következik…már a nyáron Emmaus házunkban…
„Vezess engem hűségesen, és taníts engem, mert Te vagy szabadító Istenem, mindig Benned reménykedem!” Zsolt 25,5
Legyen ez imádságunk ifjainkért minden nap!
Áldás békesség – Istennek dicsőség!
Kecskemét, 2010-04-01
Fodorné Ablonczy Margit
egyházkerületi ifjúsági lelkész
A Kálvin napról készült fotók megtekinthetők a galériában, valamint a: http://www.youtube.com/csabakutassy
Az alábbi linken pedig diavetítés látható: http://kutassy.site11.com/Kalvin1napja_Kecskemet/
|