Ige: Filippi 2,14k
"Zúgolódás és vonakodás nélkül tegyetek mindent, hogy feddhetetlenek és romlatlanok legyetek, Isten hibátlan gyermekei az elfordult és elfajult nemzedékben, akik között ragyogtok, mint csillagok a világban, ha az élet igéjére figyeltek."
Szeretethíd Kecskeméten |
There are no translations available. Egy elhagyatott parkot takarítottak meg a szeméttől és a gaztól a kecskeméti református gyülekezet tagjai és cserkészek a Szeretethíd önkéntes nap keretében, május 21-én, Kecskeméten. Volt olyan járókelő, aki közmunkásoknak nézte őket, de akadt olyan is, aki az önkénteseket látva csatlakozott a dolgozók közé. Az akciót a területtel szomszédos bolt és gyógyszertár is támogatta. Kellemes, kora nyári időben, napsütésben pillantottam meg a Széchényi sétány egy lakótelepi parkjában, a színes egyen pólókban már dolgozó reformátusok önkénteseket. Egy rózsaszín pólós hölgy és tizenhat éves fia épp gazolnak, szemetet szednek, mikor megszólítom őket. „Reformátusok vagyunk, tudjuk, hogy Istentől kaptuk mindezt” – mutat körbe a park fáira, bokraira Hajnal, aki azt mondja, meg kell őriznünk mindezt. Ő már tavaly is részt vett a Szeretethídon, akkor fogyatékos gyermekeknek szerveztek élménynapot, idén pedig fizikai munkát vállalt. Jövőre is tervezi, hogy csatlakozik. Néhány méterre tőle fia, Dani markolja kapa nyelét, a park betonzata közé nőtt gazokat próbálja kikapálni. Kérdésemre, hogy nem lenne-e jobb szombaton reggel inkább aludni, – legnagyobb meglepetésemre – azt mondja, nem szokott sokáig szunyókálni, majd mosolyog. Örömmel meséli, édesanyja hívására jött el a Szeretethídra. „Nagyon jó itt lenni, szívesen csinálom, akármennyire is meleg van” – teszi hozzá. Stefa – ahogy barátai hívják – úgy gondolja, példát mutathat mások számára azzal, hogy önkéntes munkát vállal. Az árnyékba húzódva két cserkész dolgozik. Gábor és Bence a Kecskeméti Református Kollégium, dr. Vetési Géza cserkészcsapatának tagjai. Egyenruhában dolgoznak, fontosnak érezték a megjelenésüket az idei Szeretethídon. Gábor, Budapesten, a Műszaki Egyetemen tanul, öt éve cserkész. Azt mondja, a közösség miatt nagyon jó cserkésznek lenni: tábor, éneklés, túrázás, sportolás; valamint társadalmi szolgálatok, mint éppen ez a mai önkéntes nap. A csapat erejét a parkrendezésnél is kiemeli, azt mondja, együtt könnyebb, amíg a kezük jár, beszélgetni is tudnak. Tőlük néhány lépésnyire Tímea egyedül guggol a tömbház tövébe, egy marék csikket dob ki éppen a szemeteszsákjába, mikor megszólítom. A biztosítási üzletkötőként dolgozó lánynak ez az első Szeretethídja. Azt mondja, szebb lesz a környezet, és ezzel örömet okoznak az itt lakóknak. „Csodálatos” – ezt már azaz idős néni mondja meglepetten, aki tőlem tudta meg, hogy a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) akcióját látja éppen. Azt mondja, azt hitte, közmunkaprogram keretében, munkanélküliek takarják a parkot. Már meg is sajnálta őket, hogy ide jutottak. De annak sokkal inkább örül, hogy a résztvevők önkéntesen segítenek rendbe tenni a parkot. Beszélgetésünk végén hozzáteszi: „én is mennék” – majd elbúcsúzik, és tovább cipeli megrakott kosarát. De volt, aki tényleg beállt a Szeretethidasok közé. „Nagyon ráfért a parkra ez a takarítás, nem úgy bánnak ezzel a hellyel, mint egy parkkal, hanem mint egy szemétdombbal” – mondja Szilvi, aki a közpark melletti panelházak egyikében lakik. Látva az önkéntesek munkáját úgy érezte, csatlakoznia kell közéjük. Munkáját a néhány éves kislánya, Csenge is segíti. Nem lehet korán kezdeni az önkéntes munkát sem. Rajtuk kívül még két lakó csatlakozott a panelrengetegből az önkéntesek közé, de sokan álmosan figyelik őket az erkélyükön támaszkodva. A parkban található gyógyszertárból egy doboz kesztyűt, egy boltból pedig szörpöt és csokoládét ajánlottak fel a lelkesen serénykedőknek. „Valamivel szerettem volna hozzájárulni az akcióhoz” – mondja a bolt középkorú tulajdonosa, István, aki szerint – ahogy ő fogalmaz, fiatalosan – „tök jó” amit a reformátusok csinálnak. A kecskeméti Szeretethidat Halasiné Polgár Zsófia, a helyi gyülekezet diakónusa szervezte, aki szívügyének érezte a programot, már csak azért is, mert a MRSZ szervezte azt. Azt mondja, azért ezt a teret választották, mert sok kisgyermekes család él a környéken, valamint nagy a gyalogos forgalom a parkban, reméli, felfigyelnek a változásra. Fontos szempont volt még, hogy az utcai szociális munkásoknak a téren van egy bázisuk, szerették volna őket is bevonni a munkába. A lelkesedés kezdetben nagy volt, a tényleges segítség azonban most elmaradt. „Akik jöttek, azok kecskeméti református gyülekezeti tagok, lelkesek, mozdíthatók” – mondja Zsófia, aki bízik a folytatásban, reméli, jövőre több embert tudnak majd megmozgatni. A munkát segítette még a Városgazdasági Kft. is, akik kesztyűket és szemeteszsákokat adtak az önkénteseknek. A Kárpát-medence számos pontján, közel 10.000 önkéntes látott el hasonló feladatokat május 20-án és 21-én. A legtöbben Felvidékről, és a tiszántúli egyházkerületből csatlakoztak a Szeretethídhoz. Hegedűs Márk képek honlapunkon a galériában: |
/Proverbs 18,10/