Ige: Filippi 2,14k
"Zúgolódás és vonakodás nélkül tegyetek mindent, hogy feddhetetlenek és romlatlanok legyetek, Isten hibátlan gyermekei az elfordult és elfajult nemzedékben, akik között ragyogtok, mint csillagok a világban, ha az élet igéjére figyeltek."
Osváth Viktor emlékére |
There are no translations available. A Kecskeméti Református Egyházközség Emmaus Kiadója gondozásában megjelent: OSVÁTH VIKTOR EGYHÁZI ÉNEK-FELDOLGOZÁSAI Osváth Viktor a Kecskeméti Református Egyházközség lelkész-kántora és a Kecskeméti Végh Mihály Énekkar Karnagya volt 1960-tól 22 éven át. Kórusműveivel a különböző összetételű, és felkészültségű gyülekezeti énekkarok munkáját kívánta szolgálni és segíteni könnyen énekelhető énekfeldolgozásaival. A három kötetes kiadványt Hargita Péter szerkesztette. A kiadvány támogatói: A három kötetes kiadvány egy gyűjtőmappába rendezve 2000,- Ft bruttó áron beszerezhető, rendelhető: Az alábbiakban az első kottafüzet elején található, és Szabó Gábor Esperes Úr tollából származó „Ajánlás”-t, valamint Hargita Péter „Szerkesztői előszó” írását közöljük, majd a három füzetben található kórusművek összevont, betűrendes tartalomjegyzékét.
Szeretettel ajánlom a Kedves Olvasónak e kiadványt. A benne foglaltak a maga idejében különösen sokat jelentettek, az elmúlt évtizedek megmérték, és méltónak találjuk a kiadásra. Osváth Viktor 1944-ben kapta meg lelkészi, majd 1948-ban kántori diplomáját. A második világháború után nagy változások indultak – egyrészt a hősi, nemzeti erőfeszítéssel végzett újjáépítés, másrészt a kommunisták térnyerése, a fordulat éve (1948). Mindeközben Isten Lelkének munkája nyomán, nagy lelki ébredés bontakozott ki a református egyházban. Szinte meg sem száradt zenei diplomáján a tinta, amikor az egyházi iskolákat államosították, a kántortanítókkal együtt. Szépen és szívesen éneklő gyülekezetek, nemes hangú orgonák, szép múltú gyülekezeti énekkarok egy csapásra vezető nélkül maradtak. Egyházunk új énekeskönyve 1948. október 31-én jött ki a nyomdából, s már nem volt, aki tanította volna a gyülekezetekben. Ebben a helyzetben mire volt jó Osváth Viktor diplomája? Ám amit ő maga nem tudott, azt tudta az Egyház Ura. Tudta, hogy rá van szüksége és mindinkább rá lesz szüksége az Anyaszentegyháznak, hogy teljesítse hívását: „Dicsérjétek az Urat!”. Az 1956-os forradalom leverése utáni megtorlások minden addigit felülmúltak. A gyülekezeti munkát tiltották, és ami volt, azt beszorították a templom falai közé. Vitatták az egyház kultúrateremtő és -hordozó küldetését. 1959-ben énekeskönyvünkhöz megjelent az orgonakönyv. Ekkor már sok templomban egy évtizede használaton kívül állt az orgona. Ebben az évben lett Osváth Viktor kecskeméti lelkész-kántor. Megszervezi a Kecskeméti Vég Mihály énekkart, és jelentős eredményeket elérve dolgoznak együtt. Személyes kapcsolatokat épít ki egyházzenészekkel, muzsikusokkal, akik felfigyelnek Osváth Viktor munkásságára és több, jelentős művet ajánlanak neki, illetve az énekkarnak. Gyülekezeti lelkészek, kántorok, éneklő csoportok énekeskönyvi feldolgozásokat kérnek tőle. Ezeket mindig nagyon igényesen készíti el, figyelemmel a művet kérők lehetőségeire. Az országos református kántorképző kórus-gyűjteménye 1969-ben jelenik meg, s ez már Osváth Viktor 16 művét tartalmazza. Amíg egészsége engedte, maga is részt vett a kántorképzés munkájában. Osváth Viktort a magyar református egyház életének igen nehéz szakaszában bízta meg Urunk egyedülálló szolgálattal, melyet hűségesen teljesített. Az őt még ismerő és munkájából részesülő nemzedék, illetve a következő generációk sürgős kötelessége, hogy Osváth Viktor zenei hagyatékát összegyűjtse, illetve azt gondozza. Erre vállalkozott fia, Osváth László kecskeméti presbiter, valamint a Kecskeméti Református Egyházközség. Kívánom, hogy e kiadvány legyen a gyülekezeti, ifjúsági, gyermek énekkaroknak, éneklő csoportoknak hasznos segítség, akik teljesíteni akarják a zsoltáríró felhívását: „Szolgáljatok az Úrnak örömmel!”. Kívánom a közös éneklés örömét mindenkinek, aki e kiadvánnyal élni fog. Soli Deo Gloria! Kecskemét, 2010. évben, a reformáció napján. SZERKESZTŐI ELŐSZÓ Mindmáig adósok voltunk az Osváth-életmű megjelentetésével és értékelésével. Szívesen vállaltam el az ebben való segédkezést. Nagy tisztelettel tekintek arra a generációra, amelynek tagjai a XX. század második felének kommunista diktatúrája közepette bátran felvállalták hitüket és tevékenyen részt vettek a református zenei élet fejlesztésében. A teljes fellelhető kottaanyagból alig párat hagytunk ki, így a három kötetbe 105 tétel került bele. Ezek nem mindig teljesen önálló kórusművek, mert jó néhány kettőzést találunk, ami a különböző előadói apparátusra (egynemű karra, vegyes karra) szánt változatként szerepel. Ezek az Osváth-kéziratokban is külön szerepelnek. Egy-egy éneknek több különböző szólamszámú feldolgozását is meg lehet találni. Osváth szándéka egy-egy ének megismertetése. Nem feltétlenül törekszik egyéni művészi megoldásokra, inkább azt tartotta fontosnak, hogy több változatban is használható anyagot adjon kézbe. A praktikusságot szem előtt tartva osztottuk az anyagot 3 kötetre, hogy könnyen kézben tartható, egy-egy kórus képességének és adottságának megfelelő füzet készüljön. A kiadáshoz elkészítettünk egy rövid életrajzot, Osváth zenei munkásságának rövid áttekintését és elemzését, amelyek a III. kötet végén találhatóak. A kórusművekhez kapcso¬lódó magyarázó jegyzeteket az aktuális darabot tartalmazó kötet végén helyeztük el.
Tartalomjegyzék: Betűrendes mutató 1 / Betűrendes mutató 2 |
/Proverbs 18,10/