A Kulturális Örökség Napjai

Hagyományosan minden év szeptemberének harmadik hétvégéjén rendezik meg országszerte a napokat.

Hazánk 1999-ben csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez,

mely még 1984-ben született meg Franciaországban

Történelmi Műemlékek Nyílt Napjai néven.

Küldetése, hogy a munkanapokon belépő megváltása mellett látogatott műemléképületek megnyissák kapuikat, és a látogatók ingyenesen vehessenek részt tárlatvezetéseken, szakprogramokon és kiállításokon. Az idén is számos városban helyszínek százai várták az érdeklődőket.

A Kecskeméti Református Egyházközség három helyszínre irányította a figyelmet:

Szeptember 17-én az alábbi helyeken várta a látogatókat:

ÚJKOLLÉGIUM

Kecskemét főterének egyik egyik meghatározó impozáns épülete a Mende Valér és Dombi Lajos által 1911-12-ben tervezett épülete. Az elmúlt 100 évben tanárok és diákok százai és ezrei ismerték meg belűről is ezt a szép szecessziós épületet.  Most, a Kultúrális Örökség napjai rendezvénysorozat keretében óránként indultak 50 perces vezetett séták az árkás alatti főportától látogatók számára;

Díszeterem képekben:

http://krek.hu/index.php?option=com_phocagallery&view=category&id=54%3Aujkollegium-diszterme&Itemid=118〈=hu

KECSKEMÉTI REFORMÁTUS TEMETŐ

A városban ma már ez az egyetlen református temető. A sírkert 3 sírját Nemzeti Sírkert részévé nyilvánították, az 1 órás séta többek között Káldy Gyula, Kiss Albert és Szappanos István emlékének állított kegyhelyhez vezetett;

A temetőről bővebben:

http://www.krek.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=294&Itemid=209〈=hu

és a TORONY

A török hódoltság alatt erős hitű őseink a török szultánhoz fordultak, és kaptak - némi ellenszolgáltatásért - engedéylt 1680-ban a kőtemplom építésére. Az 1684. dec. 1-jén felszentelt Kecskeméti Református Templom tárlatvezetője Zilahi Kálmán.

„Ahol a harangjaink laknak”

"Erős torony az Úr neve..."

Az idén már másodszor nyílt lehetőség a Kulturális Örökség Napjai rendezvény alkalmából megmászni a több száz lépcsőt, és 12 emelet magasságában (kb. 40 m magasan) közelről megtekinteni az ott lakó 4 harangot. (Itt hallható hangjuk)

A kellemes őszi időben nagy volt az érdeklődés az óránként induló „sétára”.  Mintegy 90 fő hallgatta meg Zilahi Kálmán előadását, (aki a harangok és a templom történetéről egy nyomtatványt is készített, ezt a kijáratnál emlékeztetőként kézhez vehettük). Fárasztó lépcsőzésről szó sem volt, hiszen útközben csemegézhettünk a harangozók érdekes történeteiből is.

A harangokról

A legnagyobb, a Rákóczi harangot maga az erdélyi fejedelem ajándékozta a gyülekezetnek 1641-ben. Felirata: „A kecskeméti helvét hitvallású egyházközség újra öntette 1856-ik évben.” Súlya 20 mázsa; C hangú; díszítése: az egyházközség pelikános címere és a református kakasos címer.

A Szappanos harangok közül az elsőt Szappanos István ügyvéd, országgyűlési képviselő öntette szintén Pesten Schaudt András pesti mester műhelyében, tette ezt elhunyt neje emlékére. Az I. világháború áldozata lett, az újraöntött pedig a II. világháborúban veszett el. A harmadik Szappanos harangot, az F hangú 10 mázsás harangot egy kései utód adományozta templomunknak az előző helyett.

A toronyban lévő harmadik harang neve koháryszentlőrinci harang. Több ízben kellett újraöntetni, legutóbb 1971-ben Gombos Lajos örbottyáni harangöntővel. Díszítése: búzakalász koszorúba foglalt kehely. Súlya 560 kg, hangja G. Felirata a 90. zsoltárral kezdődik „Tebenned bíztunk eleitől fogva…”

A negyedik harang a kisharang, vagy másik nevén a Lélekharang. Súlya 74 kg, hangja G.

Kedves testvérek, halljuk meg a harangok istentiszteletre hívó hangját. Úr napján és ünnepnapokon, illetve esti istentisztelet előtt a 3 nagyobb harang 5 percig szól. harangszó

Terényi-Kelemen Éva

Több kép a galériában

photo Pálóczy Károly lp.