Ige: Filippi 2,14k
"Zúgolódás és vonakodás nélkül tegyetek mindent, hogy feddhetetlenek és romlatlanok legyetek, Isten hibátlan gyermekei az elfordult és elfajult nemzedékben, akik között ragyogtok, mint csillagok a világban, ha az élet igéjére figyeltek."
Felnőtt konfirmáció |
KONFIRMÁCIÓMit is jelent ez a szó? MEGERŐSÍTÉS. De ki erősít meg és mit? A szokásos konfirmációs válasz: „A Szentlélek Isten erősíti meg ébredező hitünket.” Igen, de hol van ebben a mi részünk? A konfirmandusok így mondták: „Megerősítjük szüleink fogadalmát.”, „Megerősítjük Istennel való szövetségünket.” „ Megerősít minket a közösség és felhatalmaz arra, hogy Isten gyermekei legyünk.” A confirmation angol szó akkor jelenik meg előttünk, ha faxot adunk fel, s a gép megerősíti, VISSZAIGAZOLJA, hogy elküldte a levelet. Átment a rendszeren, megérkezett a címzetthez. Azaz, megerősítjük, hogy MEGKAPTUK ISTEN ÜZENETÉT. Üzenetét arról, hogy szeret, hogy halálosan szeret bennünket. S nem tudunk ellenállni hívásának, mert Ő sokszorosan megerősítette azt fogantatásunktól kezdve, életünk minden napján. Akinek „átjött” ez az üzenet, annak kell konfirmálnia. Mert, aki konfirmál, az visszaigazolja, megerősíti a gyülekezet közössége előtt, hogy érti Isten szavát, a Bibliát, hogy vágyik közösségben élni Vele és másokkal. A FELNŐTTKONFIRMÁCIÓ különleges lehetőség azoknak, akiknek szülei, vagy akár maguk is ifjúkorban még nem „vették az üzenetet”, akiknek nem volt mit megerősíteni. S ennek szépsége, hogy bármikor lehet Istenhez közeledni. Nincsenek már elvárt idők, s egyre kevesebb a kényszer – fontosabb a saját döntés, a személyes elköteleződés. Hogy valóban megerősödjünk a hitben. Megerősödjünk életünk hordozására, embertársaink szolgálatára, Istenben való bizalomra. Igazi kézfogás ez. Valódi szövetség – egy életre, az örök életre. Az elmúlt évben is volt több csoport, akik felnőtten, sok út megjárása után vállalkoztak arra, hogy fogadalmat tegyenek. Istennek legyen hála értük. Életutak találkoztak Isten keresztútjával, s értették meg, hogy más úton kell továbbmenni. De most már nem egyedül. Fogadjuk őket a gyülekezet közösségében testvéri szeretettel, bátorítsuk őket, hogy megérezzék: otthonra találtak templomunkban, szívünkben! Minden esztendőben indul csoport, bárkinek lehet csatlakozni! Bíztassuk a keresőket, kérdezőket, helyüket nem találókat, s segítsünk nekik beépülni valamelyik csoportunkba, hogy erősíthessük egymás hitét – ők a frissességgel, mi a bölcsességgel. Isten legyen a mi gyülekezetünk őriző pásztora, hogy minden elveszett bárány megtaláltasson! Fodorné Ablonczy Margit |
/Példabeszédek 18,10/