20 éves a Kálvin Kiadó

20 év – több mint 1,5 millió Biblia, több mint 400 000 énekeskönyv, csaknem 400 féle könyv, kiadvány.

A számok alapján sem telt eseménytelenül a Magyarországi Református Egyház könyvkiadójának élete azóta, hogy a Református Sajtóosztály korábbi tevékenységét folytató Kálvin Kiadót a Zsinat 1992-ben, egyházi törvénnyel megalapította.

A magyar nyelvű bibliakiadás és -terjesztés, a teológiai és hitkérdésekkel, az egyház múltjával, jelenével és jövőjével foglalkozó könyvek története természetesen jóval hosszabb ennél a húsz esztendőnél (a Református Sajtóosztály tevékenységével együtt mi is több mint 60 éves közvetlen múltra tekintünk vissza). A történelmi távlatnál is fontosabb azonban az „örökkévalóság távlata”, és ennek összefüggésében az a küldetés, amiért egyházunk könyvkiadót alapított. Az értékelés természetesen nem a kiadó feladata. Az évforduló mégis lehetőséget teremt arra, hogy beszéljünk erről a sokszor talán észrevétlen, néha talán lebecsült, mégis elengedhetetlenül fontos és még mindig nem eléggé kiaknázott egyházi szolgálatról és misszióról.

A Magyarországi Református Egyház könyvkiadójaként a Kálvin Kiadó a magyar nyelvű protestáns bibliafordítások kiadását és terjesztését alapfeladatának tekinti, nemcsak technikai értelemben, de tartalmi szempontból is. Hálát adhatunk Istennek, hogy a Szentírás évszázadok óta elérhető anyanyelvünkön, mindenki számára hozzáférhető módon és elérhető áron. A Károli-fordítás 1908-as revideált kiadása mellett egyre többen használják napi bibliaolvasásukban és istentiszteleteken az új fordítású Bibliát, amely 1975-ben jelent meg, s amelynek 1990-es revízióját követően most készül az újabb átnézett kiadása. A bibliakiadást a Kálvin Kiadó a református egyház által erre a célra ökumenikus összefogásban létrehozott Magyar Bibliatársulat megbízásából végzi, vagyis nemcsak református, hanem szélesebb keresztyén testvéri közösségben és együttműködésben.

Református egyházunkban március első vasárnapja bibliavasárnap. Ez is segít abban, hogy a Szentírás, Isten írott igéje a középpontban maradjon, vagy újra oda kerüljön egyházunk életében. Emellett a bibliavasárnapi perselypénz a gyülekezetek számára a két kötelezően beküldendő perselypénz egyike. Ez a támogatás segíti a Magyar Bibliatársulatot abban, hogy végezhesse többek között a Biblia szöveggondozását. Az előző évi bibliavasárnapi perselypénz felhasználásáról és tevékenységéről a Bibliatársulat minden évben körlevél útján számol be a gyülekezeteknek.

A bibliakiadásban egyre többféle kihívással találkozunk: a hagyományos, megszokott bibliatípusok mellett egyre nagyobb igény van a sajátos formákra is. Újszövetség-kiadások, szövegválogatások, evangéliumfüzetek mellett több kiadást megért a Biblia – Magyarázó jegyzetekkel; átdolgozott kiadásban többedszer jelent meg a Bibliai történetek gyerekeknek; a korábban magnókazettán kiadott sorozatot felváltotta a CD-n – és most már az interneten, sőt okostelefonokon is – hallgatható Hangzó Biblia; az új fordítású Biblia természetesen olvasható is az interneten, korszerű keresővel. Emellett bibliai segédkönyvek (például a Bibliai atlasz, Bibliaismereti kézikönyv, Bibliai névtár) és a Szentírás jobb megértését segítő könyvek jelentették és jelentik a Bibliatársulat és a Kálvin Kiadó könyvkiadói programját. Az elmúlt húsz esztendő kiemelkedő eseménye volt a 2008-as Biblia éve. A Bibliatársulat nemcsak kezdeményezője volt a programsorozatnak, hanem aktív résztvevője is. A folytatásban az a legfontosabb – a Kálvin Kiadó, a Magyarországi Református Egyház, és hitünk szerint minden ember életében –, hogy a további években is a Szentírás maradjon a középpontban.

A Kálvin Kiadónak egyszerre kell – küldetésének megfelelően – szem előtt tartani a jelen és jövendő lelkésznemzedéket, presbitereket és gyülekezeti munkatársakat, a hitben, ismeretben még kezdőket, a vigaszt keresőket, gyászolókat, útkereső fiatalokat, kisgyermekes szülőket, a képzett értelmiséget, a Bibliával és a keresztyénséggel az ismeretterjesztés felől foglalkozó kívülállókat. A Kálvin Kiadó nem specializálódhat kizárólag népszerű kiadványok, gyerekkönyvek vagy éppen szakkönyvek, tankönyvek kiadására. A mi specializálódásunk a református elkötelezettség és az egyház missziója. Ez pedig a kiadványok sokféleségét hozza magával. Az elmúlt 19 és a következő év közel négyszáz „címe” ezt a sokszínűséget tárja az olvasók és a lehetséges olvasók elé. Még így sem mondhatjuk, hogy minden fontos témáról, minden fontos olvasói réteg számára tudunk olvasnivalót kínálni, de erre törekedett eddig is a kiadó, és ezért szeretnénk dolgozni a jövőben is.

A kiadó maga is missziót végez – de elszigetelten aligha működhet ez a misszió (sem). Ezért inkább úgy indokolt fogalmazni: a kiadó az egyház misszióját végzi sajátos eszközeivel, erejéhez mérten segítséget: olvasnivalót nyújtva az egyház missziójához. Pál apostol az egyházról mint Krisztus testéről beszél, és arról, hogy a tagok nem helyettesíthetik egymást: mindegyiknek szüksége van a másikra (1Kor 12). Mindenkinek megvan a maga feladata, és mindenkinek a maga feladatát kell felelősen és a Lélek által vezetve betölteni. De ha százféle tag is van, és annak százféle feladata, az egyháznak mégis csak egy küldetése van, amit a test csak együtt tölthet be. Mi úgy tekintünk az elmúlt időszakra éppúgy, mint a jövőre, hogy az egyháznak mi egy testrésze vagyunk, amely egy funkciót (könyvkiadás) kell hogy betöltsön, de hogy ez valóban „értelmesen” és „hasznosan” történjen, szükség van arra, hogy az egyház használja ezt a tagját is, mint ahogy nekünk is szükségünk van a többi tagra. Erre szolgál a Kálvin Kiadó Baráti Köre, az egyházmegyei és egyházkerületi sajtóelőadókkal való rendszeres együttműködés (a korábbi sajtóbizottság, a rendszeres sajtóelőadói konferenciák), a zsinati bizottságokkal, egyházi, egyházkerületi intézményekkel, teológiákkal, iskolákkal, missziói szervezetekkel való együttműködés, amely mind arra szolgált és szolgál, hogy kétirányú kapcsolatot lehetővé téve összekapcsolja a kiadót az olvasóval és az egyház testének minél több és többféle tagjával. Ezen a téren is van még hová előre lépni.

A könyvkiadás és könyvterjesztés az elmúlt 20 évben mélyreható változásokon esett át Magyarországon és az egész nyugati világban. Ez alól, úgy tűnik, mi sem vonhatjuk ki magunkat teljesen, egyházi könyvkiadóként sem. Megváltozott a könyv szerepe, változóban vannak az olvasási szokások, változtak az igényeink is, anyagi (mire költünk: mire kell költenünk és mire költünk szívesen) és olvasói szempontból is (mit olvasunk szívesebben). Talán mutatja ezt az is, hogy míg a 90-es évek elején szinte alig tudott eleget tenni a Kiadó a gyülekezetek meghívásának bibliavasárnapokra, könyves napokra, könyvárusításokra, bemutatkozásra, programokra, addig ma ezeknek a meghívásoknak a száma jelentősen csökkent. Mégis úgy vélem, hogy annak az egyháznak a könyvkiadójaként, amely hite és élete középpontjának a Szentírást tartja, remélhetjük és dolgozhatunk azért, hogy az olvasási szokások változása miközöttünk mégsem úgy legyen teljesen, hogy a világban van. A reformáció elképzelhetetlen volt a könyvnyomtatás nélkül, és az ige egyházaként megtalálták a lehetőséget eleink, hogy olvasókat is neveljenek: iskolákat alapítottak. A feladat ma is adott: hogyan ismerjük a Szentírást, ha nem olvassuk, és hogyan fogjuk megismertetni a következő nemzedékkel, ha böngészni tanulnak meg, olvasni pedig nem igazán? Úgy gondolom, az olvasás, és azon belül a könyv is olyan lehetőségeket rejt magában, amit még messze nem használtunk ki eléggé. Bízunk benne, hogy ezeket a lehetőségeket fel tudjuk ismerni, és élni tudunk velük.

Ahogy az elmúlt húsz év, úgy a jelen és a tervezett jövő is egyszerre telik a megőrzés és a folyamatos megújulás jegyében. A megújulás egy kiadó életében egyrészt eleve adott: újabb és újabb könyveket adunk ki. De feladat is, aminek igyekszünk eleget tenni, úgy a könyvek előkészítése és a nyomdai megoldások, mind a speciális kiadványok (hanglemez, kazetta, CD, internetes tartalmak stb.) terén. Igyekszünk vásárlóink „után” menni, megkönnyíteni az információhoz és könyvhöz jutást személyesen és az interneten is (sajtónapok, könyvvásárok, internetes jelenlét: bankkártyás fizetés). A megújulás mellett ugyanakkor fontos megőriznünk azt az értéket is, amink van. Úgy látszik, sajnos túlzottan kevéssé becsüljük az értékeinket a bőség idején. Jól tudjuk, a „szocialista” időkben nagyon korlátozottan folyhatott a Biblia- és könyvkiadás. Istennek hála, hogy mégis folyt. A politikai fordulat szabadságot hozott, ezzel együtt bőséget is. De most, hogy gyakorlatilag korlátlanul és szabadon lehet Bibliához, evangéliumi könyvekhez és traktátusokhoz, teológiai szakirodalomhoz jutni, vajon becsüljük-e ezt az értéket? Vagy ami bőségben van, már nem is annyira szükséges? Én úgy gondolom, hogy Pál apostolhoz hasonlóan nekünk is meg kell tanulni szűkölködni és bővelkedni is – mindenekben megtanulni egyrészt a hálaadást, másrészt pedig a felelősséget is.

Galsi Árpád
református lelkipásztor, igazgató

(Képes Kálvin Kalendárium 2012 – A Magyarországi Református Egyház évkönyve,

Kálvin Kiadó 2011, 72–75. oldal)