• Decrease font size
  • Reset font size to default
  • Increase font size

A képek megtekintéséhez az Adobe Flash Player letöltése szükséges.
Cache Directory Unwriteable
Cache Directory Unwriteable

Útravaló

Ige: Filippi 2,14k

"Zúgolódás és vonakodás nélkül tegyetek mindent, hogy feddhetetlenek és romlatlanok legyetek, Isten hibátlan gyermekei az elfordult és elfajult nemzedékben, akik között ragyogtok, mint csillagok a világban, ha az élet igéjére figyeltek."

Online Biblia


Vivaldi muzsikájától a kongói festő ecsetjéig - II. rész

A világtörténelem legkülönösebb, páratlan csodája azon a titokzatos betlehemi éjszakán játszódott le. Isten elküldte értünk Egyszülött Fiát… Az érthetetlen, csak csodálkozással, áhítattal, hódolattal sejthető hatalmas Csoda, az isteni Gyermek megszületése, az Ige testet öltése azóta is lenyűgözi, foglyul ejti az alkotó fantáziát. Költők, festők, zeneszerzők, filozófusok, tudósok vallottak és vallanak e lenyűgöző titokról ezredév óta. Karácsonyig tartó sorozatunkban a hangok, azaz a zene, illetve a színek, tehát a festészet, mégpedig a világ különböző tájain élt/élő alkotók néhány gyönyörű, olykor kevésbé ismert alkotását vesszük sorra. Ezek mind-mind a Csodáról, a Titokról, arról a szent éjszakáról, s annak elrejtett Istenemberéről regélnek. Kövessük a hangok és a színek útját – a bennünk élő gyermek fülével és szemével, de felnőtt értelmünkkel is egészen Betlehemig. Legyünk befogadói a megváltás, megváltásunk igaz, szent és csodás titkának. Így lehet szebb és nem „csak” kommersz karácsonyi lelki előkészületünk, majd ünnepünk is. Hallgassuk bevezetésként Vivaldi muzsikáját YouTube-on, klikkeljünk erre: http://youtu.be/TpgC-v4Qpvo, és szemléljük közben André Kamba Luesa alkotását a nagy „asszonytalálkozóról”.

Írta: Dr. Békefy Lajos

A „papmuzsikus” elragadó, misztikus zenéje

Az 1678. március 4-én Velencében született, s nálunk leginkább a Négy évszakról közismert, virtuóz olasz komponista pár napos korában „szükségkeresztségben” részesült, mivel veleszületett asztmája miatt kétséges volt életben maradása. Apja talán ezért is döntött úgy, hogy fiát papnak adja. 1703-ban pappá szentelték. A 18. század sajátos viszonyai között az egyház és a világiasuló társadalom között nagyon is rugalmas volt a viszony, amibe belefért a pappá szentelt, s a nagyszerű és játékosan könnyed muzsikát is komponáló Vivaldi személye. Milyen irigylésre méltó, toleráns volt az a korszak! Apja korán kezébe adta a hegedűt, aminek lenyűgöző játékosává vált. Nem véletlen az elmaradhatatlan hegedű a portréábrázoláson sem! Lelkészség – de zenei „karrierrel”, mert az igazi pásztorolás és a zeneszeretet ott legbelül, mélyen a lélek érzékeny és fogékony belső húr rendszerében rokonságban áll egymással. Mondják, hogy Vivaldi először a hegedű mesterévé vált, majd a koncertek mestere lett, s végül a kórusművek mesterének titulálták. Szakrális, azaz szent muzsikálásának java részét az őt alkalmazó Pietá Kórháznak és árvaháznak ajánlotta.

A Magnificatot a torinói kéziratokból három feldolgozásban ismerjük (RV 610, 610/a és 611). A harmadik, legismertebb változatban több a szólista, és egy meglehetősen nehéz áriát öt szólóénekesre jegyzett a művész. Az „Et Misericordia…” tétel visszautal a Lukács evangéliuma 1,50-re, ahol a doktor-evangélista így fogalmazott: „Az ő (a Hatalmas, a Szent Isten) irgalmassága nemzedékről-nemzedékre van azokon, akik őt félik”. A Magnificat tételeit himnikus akkordok jellemzik. A záró Glória patri/Dicsőség az Atyának tétel visszakanyarodik a mű kezdetéhez, s így kereken zárja le az egész Magnificatot. Michael Talbot, Vivaldi brit kutatója szerint „a vörös hajú pap, Vivaldi lelki muzsikáján, kompozícióin elárad, a hallgatókra meg átárad a lelkesedés, az elragadtatás és a misztika”. Bach és Händel hasonló témájú zenéjével összehasonlítva talán nem annyira drámai az ő műve, de nagy erénye, főként így karácsony előtti nyüzsgő és sok gondtól terhelt heteinkben, napjainkban, hogy ez a muzsika felragadja és kiragadja lelkünket a tumultus világának zajából a lelki emelkedettség, csodálat és áhítat magasságaiba. Ez pedig mindennél többet ér, amit nem lehet eurón, sem forintocskán méricskélni. Ennek értéke van, nem pusztán ára! Ez a lelki valuta az ünnepek során átváltható, beváltható örömre és belülről fakadó derűre.

Mária és Erzsébet kongói módra – a magasztalás kezdete a találkozás

A bibliai történet szerint akkor énekelte a női lelket is megfényesítő Magnificat/Magasztalja lelkem… kezdetű gyönyörű és erőteljes himnuszt Mária, amikor meglátogatta Júda városában a  szintén várandós Erzsébetet, Zakariás pap felségét, Keresztelő János édesanyját. Ekkor történt, hogy amikor meghallotta Erzsébet Mária hangját és köszöntését, „a magzat repesett méhében”. Ekkor a Mária méhében magzatként is hatalmas isteni szentséget hordozó és kiárasztó Jézusból rááradt Erzsébetre és magzatára a Szentlélek, betöltve lelkét, lelküket. Ettől a szent „megszállottságtól” inspirálva, ihletve fogalmazott Erzsébet ilyen egyértelmű gyönyörűséggel és igazsággal, Máriához fordulva: „Áldott vagy te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse” (Lukács 1, 39; 41-42). Igen, Isten és az Ő Fia közelében árad a szentség, betölt és felragad, kiragad, hatalmas belső lelki exodusban pillanatok alatt kivezet a mindennapi lét megszokottságaiból. Erre a személyes kivonulásra indította őket ott és akkor a magzatnyi Gyermekből áradó Szentlélek. Mennyivel inkább lehetünk ennek megtapasztalói a Feltámadott Úr Jézus közelében, aki megígérte nekünk az Ő Lelkét, Ő pártfogol, szót emel értük, oltalmaz, tanít és a helyes útra vezet?! Erzsébet benedictusa, áldáskívánása és Mária Istent magasztaló mennyei hangszerelésű Magnificatja a Szentlélek lenyűgöző és minket is magával ragadó kompozíciója a két asszony lelkében! Mindezt jó és hasznos tudnunk ennek a sajátságosan afrikai képnek a megértéséhez. André Kamba Luesa a kongói művész neve, aki ezt az egykori lelkes, mert Szentlelkes találkozást az ölelés, az egymáshoz tartozás, az Istentől rendelt asszonysors betöltésének megragadó képévé komponálta. Az elfogadás és az engedelmesség látomásává, meg a másik emberben az Isten munkálkodását tisztelő, hálás öröm látomásává! Az 1995-ben elhunyt művész a modern bantu alkotóerő és fantázia megtestesítője volt. Ezt a képét is jellemzi az ókori sziklafalakra metszett képeknek a technikája, az egyszerű vésett vonalakkal. „Egész ábrázoló művészetem hátterében ez a hagyományos látásmód és filozófia áll” – nyilatkozta egykor a művész. Másik jellegzetessége az ó-egyiptomi freskók hangulatát kelti. Mindkettő sajátosság érződik ezen az alkotásán is. Mária látogatását Erzsébetnél a 6. századi első ismert ravennai ábrázolás óta újra és újra témájukká választották a festőművészek, sőt a szobrászok is.  A jobboldali, még karcsú, de áldott állapotú asszonyalak jeleníti meg Máriát. Értékes ruha takarja testét. Derékmagasságban néhány kauri kagylót látunk, ami korábban Afrikában fizetőeszköz volt, s azt fejezi ki, hogy valami vagy valaki nagyon értékes. A négyszeres kauri kagyló a ruhán annak az életnek a nagy értékét érzékelteti, aki Mária testében formálódik. Akit az egész világ sem tudott befogadni, Az most Mária méhében megfér, még rejtőzik. De ez az anyaméhbe rejtőzködő, láthatatlan Isten már puszta szentséges létével hatott, vonzott, betöltött, útra indított, felemelt, magasztaló szavakat írt mindkét asszony ajkára. Gyönyörű, egyszerű és sokat mondó ábrázolás ez Afrikából.

A képről és hatásáról megragadó történet maradt fenn. Mondják, hogy 1993 nyarán Teréza anya a kongói Kinshasában járt. Ott találkozott Kamba művésszel, aki átadott neki egy nagyméretű képes kalendáriumot, melyet alkotásaival illusztrált. Teréza anya hirtelen szótlanná vált a meghatottságtól és az örömtől. Felnyitotta a nagy kalendáriumot, erre a képre fordult a tekintete, s akkor az udvaron álló nagy fára függesztette fel a naptárt a két asszony találkozását ábrázoló képpel. Majd Teréza anya megfogta a művész kezét, és ketten együtt ezt kezdték imádkozni: „Magasztalja lelkem az Urat… Magnificat anima mea Dominum”. Ilyen, egymáshoz vezető találkozásokat, „kézfogásokat”, imákat, Istenben örvendező szép pillanatokat kívánok azoknak, akik napjainkban Lélektől inspiráltan engedik lelküket a hangzás és a színek istenadta világba merülni, s ezeknek az áldott eszközöknek a segítségével egyre feljebb és feljebb emelni. Mert így is tevékenykedik mai világunkban a Feltámadott Úr, ahogyan egykoron az anyaméhből magzati állapotában már így cselekedett! Boldogító ádventi készülődést! (Klikkeljünk a youtube-ra és hallgassuk meg a Magnificat második részét!

http://youtu.be/7uSQv46Yz4M).

ANDRÉ KAMBA: Az "afrikai" Jézus éhezőket táplál

 

 

"Erős torony az Úr neve, oda fut az igaz, és védelmet talál."

/Példabeszédek 18,10/

A Kecskeméti Református Kollégiumi Alapítvány közhasznúsági jelentése a 2016. évről

A Kecskeméti Református Kollégiumi Alapítvány közhasznúsági jelentése a 2015. évről

A Kecskeméti Református Kollégiumi Alapítvány közhasznúsági jelentése a 2014. évről

Lelkigondozás

SKYPE: lelkigondozas1
Telefon : 06-1-201-0011

TIOP-1.1.1-07

"Informatikai infrastruktúra fejlesztése a Kecskeméti Református Egyházközség iskoláiban"

"A Kecskeméti Református Egyházközség új informatikai eszközei már a gyakorlatban is bizonyítottak"

BCMath lib not installed. RSA encryption unavailable